Ahol az álom véget ér, ott kezdődik a valóság...

2008. november 17., hétfő

2008. november 17. hétfő

Sziasztok! Ha valami nyomja a lelketeket, akkor azt el kell mondanotok, nem? Nekem nyomja valami, de nem mondhatom el... sajnos... Pedig annyiszor kikívánkozik belőlem, de mégis megállj-t parancsolok magamnak. Pedig annyival egyszerűbb lenne, ha kiadnám magamból. Annyi minden lenne, amit elmondanék másoknak, de nem tehetem... :D De mindegy.
Voltam ma edzésen, le is horzsoltam a bal bokám felett a lábszáramat egy négy centis vonalban. Annyira fáj... De nem akarok panaszkodni. Jó volt edzeni, nem vonta el semmilyen tényező a figyelmemet (ha ezt most olvassa az a bizonyos személy, tudni fogja, hogy róla van szó... :P). Igen, Z-ről van szó... Amikor legutóbb eljött az edzésre, teljesen elvonta a figyelmemet, és nem koncentráltam. De most ez nem volt így. Teljes erőbedobással dolgoztam. =)
Jaj, holnap dolgozatot írunk angolból, és nem tanultam rá semmit... Ez nem lehet igaz, nem fogok tudni semmit sem. Ja, bocs, most sem tudok semmit! XD
A helyzet semmivel sem jobb, mint pár napja. Mármint, most Z-re gondolok. Még mindig csak a kocsik érdeklik, engem pedig nagyon elhanyagol... Ez annyira rosszul esik... Legyen már ennek vége!
Nah, én megyek is a jó meleg, puha ágyamba durmolni reggelig... Szép álmokat mindenkinek!

Nincsenek megjegyzések: